március 23.-24.-25. - Osztálykirándulás

Sosem voltam oda az osztálykirándulásokért, most sem változott lényegében a véleményem.

Péntek reggel volt a gyülekező a Keleti pályaudvaron. Mikor mindenki megvolt, irány a vonat, ami meg sem áll Győrig... A vonaton pár fiúval ültem együtt, akiket haveroknak lehet mondani, bár annyira nem kötődöm hozzájuk... "elmaradnak, hát elmaradnak" típusúak.

Egyesek számára az ilyen osztálybulik a piálásról szólnak. Számomra ez szánalmas. Azért pénzt költeni, hogy elmenjek valahova, és leigyam magam? Azt itthon is megtehetem. Főleg az, hogy még oda se értem, de már alig állok a lábamon... Pfff

Szóval megérkeztünk Győrbe. Egyesek egy húsz perces sétát taxival tettek meg... Újabb szánalmas tett. Majd belehaltam a derekam miatt, de túléltem. Persze, az eső is mikor essen? Hát, amikor mi ott vagyunk. Nehogy legyen egy kis színünk, vagy ne fagyoskodjunk/ázzunk a szabad téren!

Összegezve: a városlátogatás egész jól sikerült (az eső ellenére). {Azt leszámítva, hogy a diákok többsége olyan halkan beszélt, hogy alig lehetett hallani a mondandójukat.} A két este is jó volt. Főként azért, mert nem tartottam a piásokkal, hanem pár osztálytársammal "nekiültünk" Uno-zni. Szombaton 10 órán keresztül játszottunk. Igaz, én elaludtam valamikor, már nem bírtam tovább. Megérte velük tartani, mert rengeteget nevettünk, pletykálkodtunk, eszme cserét folytattunk.

Szombaton még az igazgató meghívott pár embert, aki részt vett a nemzeti ünnep megemlékezésére összeállított műsorban. Beültünk a Kreszta-ház éttermébe. Megittunk egy "kisvadászt" és kaptunk egy nagy adag somlói galuskát (nagyon finom volt!). Beszélgettünk mai és régi dolgokról.

Aztán eljött a vasárnap reggel. Mire ébredtem?! Hogy az arcomba süt a nap - ezerrel! Szép dolog, mondhatom! Az utolsó nap hét ágra süt a nap... Hát, így jártunk. Az időjósok megmondták.

Összecuccoltunk, és irány a pályaudvar. A vonat pedig zakatolt Pestig.