Emelt szintű történelem érettségi

Május 9-én volt az írásbeli, aminek az eredményét június 6-án tudtam meg. 58%-os lett, ami egész jó a számomra. Olyan szempontból kevésbé, hogy 60%-tól ötös, de azért nem mindegy, hogy hány százalékos az ötös... minél több, annál jobb... De ez is jó így.

A pontvadászat nem jött össze. Három pont kellett volna, és akkor 61%-ra ugrik az eredmény. Amiket viszont találtam, azok csak félig voltak "jók"; mint pl. trianoni egyezményt írtam a béke helyett, a központi hatalmak helyett csak a németeket írtam le a II. VH végével kapcsolatban, az 1868-as nemzetiségi törvényt gondoltam rossznak (1847-esnek), miközben más volt a hiba a szövegben... mindegy.

A rövid választ igénylő feladatsorom jól sikerült, egész könnyű volt. 44-ből 31 pont. Az esszéírás már annál kevésbé lett jó. Ott rengeteg pontot vesztettem. Pedig azt hittem, hogy "tök szupi" lett a három, amiket választottam (angol alkotmányos monarchia; kalandozó magyarok; felvilágosult abszolutizmus)...de a 46 pontból csak 21-et kaptam.

Vártam nagyon a szóbelit. Igaz féltem - rettenetesen -, mert a tételeket írtam, írtam egyre csak, de az (újra)olvasás elmaradt... Így - két vagy három nappal a szóbeli előtt nekikezdtem az olvasásnak, és a hiányzó hét tételt nem csináltam már meg... A harmadikos és a negyedikes törikönyveket bújtam...

Aki ismer, az nem lepődik meg: végül június 12-én fél háromkor vagy fél négykor feküdtem le. A negyedikes könyvet "kivégeztem", a harmadikosban a '48-as szabadságharcig bírtam... És negyed hatkor keltem. Előbb akartam - a telefonomat be is állítottam, de mindig visszaaludtam... Felkeltem, csináltam egy kávét (a harmadikat 24 órán belül), és még olvasgattam - már a kész tételeket.

Felöltöztem... stb,stb,stb... A McDonald's-ba még beültem. Nem mertem több kávét inni, ezért shake-et vettem. Leültem és még gyorsan (talán egy óra alatt) átfutottam a kész tételeket - címszavak, ill. amik nehéz tételek voltak, azokat át is olvastam.

A szóbeliről annyit, hogy jól indítottam... leültem egy lépcsőre azon a folyosón, és vártam...vártam... vártam. Elmúlt fél kilenc, amikorra is szólt a papírkám. A terem, ahova menni kellett volna, foglalt volt. Gondoltam, csak jön valaki, és felnyalábol minket - mert hárman voltunk ott. Aztán egy pasi kijött az egyik teremből, beszélt az ott ülő sráccal... Na, odamentem a sráchoz... kiderült, hogy van egy névsor az ajtók mellett, rajta a név, és be kellett volna mennem oda... pfff...

Bekopogtam, benyitottam... bemenni már nem tudtam, mert "kituszkolt" az a pasi, aki az előbb kinn volt... elmondtam neki a "bajomat"... válasz: ha lefelelt az első emberke, kijön értem...

Még várakoztam, beszélgettem a sráccal... érdekes emberke volt...

Bejutottam! Köszönés, miegymás...Az asztalhoz mentem, és leszámoltam a 13. borítékot. Kinyitottam: 5. tétel - Buda fejlődése a XIV.-XV. században!!! Ennél jobbat nem is kívánhattam volna hirtelen (de, amúgy igen - pl. a náci ideológiát, amit az utánam következő lány húzott...)
Azt el kell mondanom, hogy ezt a tételt az idegenvezető könyvemből írtam ki... mire jó, ha az ember más dolgokba is belekezd...

Eljött az én időm (hihi), kiültem a vizsgáztatók elé, és belekezdtem. Egész jól ment, kaptam egy-két kérdést (talán) az elnöktől. Kicsit féltem, remegtem, de jól válaszoltam neki. A néni vizsgáztató nem kérdezett semmit. A másik pasi aztán feladta a leckét... a kidolgozandó feleletben volt egy kérdés, amit (direkt) kihagytam... erre azt kérdezte meg... na, ebből lett egy pár perces szenvedés... de kinyögtem végül a helyes választ (éljen!)

És utána repülhettem ki a teremből - boldogságomban! Hihi...