"Egy gyűrű mind felett..."
"Három Gyűrű ragyogjon a tünde-királyok kezén,
Hét a nemes törpök jussa, kiknek háza cifra kő,
Kilencet halandó ember ujján csillantson a fény,
Egyet hordjon a Sötét Úr, szolganyájat terelő,
Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején.
Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen,
Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen,
Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején."
Szeressem Tolkien bácsinak ezt az idézetét... És mivel a gyűrűkről lesz most szó, ezért ide is passzol.
Nem is tudom már, mióta keresek új gyűrűt - az Artúrtól kapott gyűrű helyére. Szeretem azt a gyűrűt (szép, kényelmes...), nem ezzel van a baj. De már képtelen vagyok hordani, mert emlékeztet a múltra - tudatosan és tudatalatt is. Most olvastam, hogy az elment szerelmestől kapott ékszert nem szabad továbbhordani, mert nem segít a felejtésben... Hmmm, nem tudom, mennyire igaz ez. De mindenesetre voltak fura dolgok a közelmúltban...
Így nekikezdtem a keresgélésnek. Eleinte csak akkor, ha épp olyan helyre tévedtem. Csak nézelődtem. Aztán már, ha láttam egy ékszerüzletet, rögtön körbesasoltam a kirakatát - van-e valami szépség. Teltek-múltak a hetek, de nem jutottam elöbbre...
Aztán volt egy alkalom, amikor ráakadtam egy szép darabra - az egyetlen és lényeges bökkenő az volt, hogy kicsi volt az ujjamra! Pedig aztán nekem nincsenek sonkás ujjaim! Így szomorú szívvel, de belenyugodtam, hogy még egy ideig velem marad a régi...
Ma elmentünk reggel lakcímkártyát intézni, utána papához voltunk hivatalosak ebédre. Mikor végeztünk, felhívtam: még ne menjünk, még nincs kész. S így Matyi javaslatára elmentünk a Mammutba, az Apacsba. (Még Csepelen azért nézelődtünk egy kört.)
Húúúhaaa!!! Az a választék, ami ott volt!!! Az egyetlen baj (egy pinduit) az volt, hogy üveg mögött voltak a drágaságok, és nehéz volt így megcsodálni egyik-másik sort - túl magasan volt, nem volt megvilágítva... Nem baj! Háromszor kuksoltam végig a majd 100sort - rengeteg gyűrű megtetszett. Szóltunk az egyik eladónak - háromszor nyitotta ki nekem az üvegajtót... hihi...
De végül sikerült választanom. Ugyan, az egy helyett kettő lett - és ötezer ropogós magyar forint is ottmaradt... azonban megérte! Mert ebbe a két gyűrűbe beleszerettem teljesen!!!
Az egyik egy pentákulumot, a másik egy egyiptomi udzsat szemet ábrázol...
Egy boszorkánynak ez jár, ez kell...
Hét a nemes törpök jussa, kiknek háza cifra kő,
Kilencet halandó ember ujján csillantson a fény,
Egyet hordjon a Sötét Úr, szolganyájat terelő,
Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején.
Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen,
Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen,
Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején."
Szeressem Tolkien bácsinak ezt az idézetét... És mivel a gyűrűkről lesz most szó, ezért ide is passzol.
Nem is tudom már, mióta keresek új gyűrűt - az Artúrtól kapott gyűrű helyére. Szeretem azt a gyűrűt (szép, kényelmes...), nem ezzel van a baj. De már képtelen vagyok hordani, mert emlékeztet a múltra - tudatosan és tudatalatt is. Most olvastam, hogy az elment szerelmestől kapott ékszert nem szabad továbbhordani, mert nem segít a felejtésben... Hmmm, nem tudom, mennyire igaz ez. De mindenesetre voltak fura dolgok a közelmúltban...
Így nekikezdtem a keresgélésnek. Eleinte csak akkor, ha épp olyan helyre tévedtem. Csak nézelődtem. Aztán már, ha láttam egy ékszerüzletet, rögtön körbesasoltam a kirakatát - van-e valami szépség. Teltek-múltak a hetek, de nem jutottam elöbbre...
Aztán volt egy alkalom, amikor ráakadtam egy szép darabra - az egyetlen és lényeges bökkenő az volt, hogy kicsi volt az ujjamra! Pedig aztán nekem nincsenek sonkás ujjaim! Így szomorú szívvel, de belenyugodtam, hogy még egy ideig velem marad a régi...
Ma elmentünk reggel lakcímkártyát intézni, utána papához voltunk hivatalosak ebédre. Mikor végeztünk, felhívtam: még ne menjünk, még nincs kész. S így Matyi javaslatára elmentünk a Mammutba, az Apacsba. (Még Csepelen azért nézelődtünk egy kört.)
Húúúhaaa!!! Az a választék, ami ott volt!!! Az egyetlen baj (egy pinduit) az volt, hogy üveg mögött voltak a drágaságok, és nehéz volt így megcsodálni egyik-másik sort - túl magasan volt, nem volt megvilágítva... Nem baj! Háromszor kuksoltam végig a majd 100sort - rengeteg gyűrű megtetszett. Szóltunk az egyik eladónak - háromszor nyitotta ki nekem az üvegajtót... hihi...
De végül sikerült választanom. Ugyan, az egy helyett kettő lett - és ötezer ropogós magyar forint is ottmaradt... azonban megérte! Mert ebbe a két gyűrűbe beleszerettem teljesen!!!
Az egyik egy pentákulumot, a másik egy egyiptomi udzsat szemet ábrázol...
Egy boszorkánynak ez jár, ez kell...

0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home